Klíma-kávézó
Online beszélgetés-sorozat klímavédelemről, fenntarthatóságról önkormányzatoknak, intézményeknek, civil szervezeteknek és mindenkinek, aki tenni szeretne a klímaváltozás ellen, egy fenntarthatóbb világért.

Legyél a vendégünk egy csésze klímavédelemre!

Önkormányzatok a klímasemlegesség felé vezető úton
2025.április 16. A helyi önkormányzatok akár pénz nélkül is sokat tehetnek a helyi üvegházgáz-kibocsátások csökkentéséért. De hogyan? A frissen elkészült „𝑼́𝒕𝒎𝒖𝒕𝒂𝒕𝒐́ 𝒉𝒂𝒍𝒂𝒅𝒐́ 𝒔𝒛𝒆𝒍𝒍𝒆𝒎𝒖̋ 𝒌𝒍𝒊́𝒎𝒂𝒔𝒆𝒎𝒍𝒆𝒈𝒆𝒔𝒔𝒆́𝒈𝒊 𝒔𝒕𝒓𝒂𝒕𝒆́𝒈𝒊𝒂́𝒌

Klímaváltozás kis- és nagyléptékben
2025. MÁRCIUS 20. Miért is olyan nehéz az éghajlatváltozásról beszélni? Mi hozza közelebb hozzánk ezt a nehéz témát? Ha megértjük az összefüggéseket vagy ha az

Elkülönültségtől az újraegyesülésig: Megszentelt gazdaságtan, Szeretetalapú gazdaság, ajándékgazdaság
2024.december 12. „Az elkülönült egyén gazdaságtanának csődje most már tisztán látható. A kapitalista világban, mely megengedi az egyéni felhalmozást, nem tehetségeink túláradó kifejezését tapasztaltuk meg,

Fenntartható és körforgásos szemlélet a középületek felújítása során
Eszközök és lehetőségek az önkormányzatok kezében 2024. november 14. Az energiaválság kapcsán az már világos, hogy spórolni kell az energiával az épületek üzemeltetése során. De

Városok és vállalkozások – együtt a klímaadaptációért
2024.október 31. Prezentáció Magyarországon a települési önkormányzatok és a területükön működő vállalkozások között a gazdasági kapcsolatrendszeren kívül általánosságban alacsony szintű az együttműködés. Igaz ez a

Hadikutak békeidőben?
Okos vízkészlet-gazdálkodás és kúthasználat a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében, avagy miért jelentenek veszélyt a hadikutak békeidőben? Aki az előadásban látottak/hallottak alapján szeretné felvenni a kapcsolatot
Mi az a Klíma-kávézó?
Alsómocsolád Önkormányzata és közössége 2021-ben indult el azon az úton, mely egy megújulóenergia-közösség létrehozásához vezet. Az utunk során sok nehézséggel találkozunk, de számtalan jó gyakorlatot, ötletet, izgalmas kezdeményezést és a szakterületén figyelemre méltó eredményt elért szakembert ismertünk meg. Úgy gondoltuk, hogy ezeket az ötleteket, innovációkat érdemes lenne megosztanunk más önkormányzatokkal, intézményekkel, hogy tanulhassunk, inspirálódhassunk egymástól – nem csak az energiaközösségek terén.
Ezért egy online kávézóba hívunk minden érdeklődőt, aki szeretne többet megtudni a klímavédelemről, a fenntarthatóságról, a természetalapú megoldásokról, a vízmegtartás lehetőségeiről, az energiamenedzsmentről, vagy épp az okos eszközökben rejlő lehetőségekről.


Mi az Európai Éghajlatvédelmi Paktum?
Az Európai Bizottság által az Európai Zöld Deal részeként életre hívott paktum az emberek mozgalma, akiket egy közös küldetés egyesít egy fenntarthatóbb Európa felépítésére, ezzel segítve az EU-t abban, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezt a mozgalmat az Éghajlatvédelmi Paktum nagykövetei képviselik a szélesebb nyilvánosság felé.
Az Éghajlatvédelmi Paktum (EU Climate Pact) magyarországi koordinátoraként az Éghajlatvédelmi Szövetség fogja össze és szervezi a hazai nagykövetek munkáját.
Kinek ajánljuk magunkat?
Önkormányzati döntéshozóknak
Intézmény- vezetőknek
Civil szervezetek képviselőinek
Mindenkinek, akinek fontos a klímavédelem
"Mert kevesebb fogyasztásra és több önzetlen, szeretetteli emberi kapcsolatra lenne szükségünk"
Ne maradj le a következő beszélgetésről!

Fenntarthatósági célok
A 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) kidolgozta az új magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el. A keretstratégia célja, hogy az egész nemzetet összefogó, hosszú távú irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára. Összehasonlítva az Európai Unió stratégiájával vagy az SDG-kel, a magyar keretstratégia jóval szűkebben kezeli a fenntarthatóság fogalmát. Értelmezésében a fenntartható fejlődési politika elsősorban egy hosszú távú erőforrás-gazdálkodási tevékenység. A keretstratégia négy erőforrást különböztet meg: emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal 2007 óta kétévente adja közre a fenntartható fejlődés indikátorait. Az első három kötet az Eurostat indikátorrendszerét vette át, akkoriban annak hazai adaptációja és a hazai sajátosságokkal való kiegészítése volt a cél. Az indikátorok a 4 erőforrás (ember, társadalom, környezet, gazdaság) szerint rendeződnek a 2017-es kiadvány óta, amelyek között egyaránt helyet kaptak értékelt, valamint nem értékelt, úgynevezett háttérmutatók (kontextus indikátorok) is.
A KSH 2023-as kiadványban megújult indikátorlistával igyekeznek az olvasót naprakészen tájékoztatni a fenntarthatóságot környezeti, társadalmi, gazdasági és emberi vonatkozásban bemutató adatsorokkal és azok elemzésével. 132 jelzőszámot közölnek, ebből 33 az emberi, 24 a társadalmi, 52 a környezeti, 23 pedig a gazdasági erőforrások állapotát mutatja be.

A szegénység felszámolása
A szegénység minden formájának megszüntetése

Az éhezés megszüntetése
Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása

Egészség és jóllét
Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

Minőségi oktatás
Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára

Nemek közötti egyenlőség
A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése

Tiszta víz és alapvető köztisztaság
A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára

Megfizethető és tiszta energia
Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Tisztességes munka és gazdasági fejlődés
Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Ipar, innováció és infrastruktúra
Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése

Egyenlőtlenségek csökkentése
Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

Fellépés az éghajlatváltozás ellen
Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére

Béke, igazság és erős intézmények
Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten

Fenntartható városok és közösségek
A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele

Óceános és tengerek védelme
Folyóvizeink, ivóvízbázisaink védelme

Partnerség a célok eléréséért
A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében

Felelős fogyasztás és termelés
Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása

Szárazföldi ökoszisztémák védelme
Fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása